Új babakocsi :)

Végre sikerült találnom egy olyan babakocsit, ami könnyen tolható, forog elől a kereke, és mindenben megfelel. Tegnap gyorsan ki is próbáltuk. És Murphy törvénye, hogy ne legyen jó idő a kipróbálásra, szakadt a hó. De ez minket nem tántorított el, felöltöztettük kislányunkat, és tettünk egy gyors sétát. Ugyan csak a gyógyszertárig mentünk el, ami oda-vissza kb 20 perc volt, de legalább levegőzött a kisasszony. :) És a babakocsi kiállta a próbát!

Nagyon jó volt tolni, igaz furcsa is a másik után. Ugyanis a réginek nem forgott elől a kereke, ezért nagyon nehéz volt vele kanyarodni. És maga a babakocsi is nehéz volt.

Az első karácsony

Az első karácsonyt sajnos a kórházban töltöttük. :( De ez azért volt, mert december 22-én született, és nem mehettünk haza, mert korai lett volna. Azért apa mindig bent volt nálunk és így is tudtunk örülni egymásnak. :)

Az első hasfájósabb nap

Hozzánk is elérkezett a hasfájás. :( Már többször gyanítottam, hogy a pocakja fájhat Lénának, de mindig hamar elmúlt. De a mai napon (január 22.) nem múlt el olyan hamar. Apa etette Lénát, és többet kapott, mint amennyit szokott. Általában maximum 100 ml-t eszik, most megevett 120-at! Persze, azonnal bőgés, és nem hagyta abba semmire sem. Amikor már kb. fél órája sírt, cicire tettem, hátha segít rajta. És ekkor láttam meg az első könnyeit! A szívem szakadt meg! Rögtön elkezdtem sírni én is. De kanyarodjunk vissza a témához. :) Tehát cicire tettem, és láss csodát, abbamaradt a sírás. Egyből elaludt. És utána már semmi gond nem volt.

És ezúton kívánok kislányomnak BOLDOG 1 HÓNAPOT!!!! :)

Szoptatás

Erre direkt egy külön bejegyzést szántam.
A kórházban nagyon sok tejem volt a 3. naptól kezdődően. Még fejni is tudtam. :) De amikor hazajöttem a kórházból, elkövettem egy nagy hibát, és elkezdtem azonnal főzni, tevékenykedni. Ennek pedig az lett a következménye, hogy pár napra rá, elkezdett apadni a tejem. De olyannyira, hogy sajnos venni kellet tápszert. :( Nagyon elkeseredtem, pár napig teljesen ki voltam borulva, hogy nem tudom tovább szoptatni. De szerencsére nem apadt el teljesen a tejem, ezért még mindig tudom szoptatni, csak ki kell egészíteni tápszerrel. Remélem még sokéig fogom tudni adni neki az anyatejet, hiszen ez a legjobb számára!

Az első 1 hónap

Az első 1 hónap nagyon vegyes érzelmekkel telt el. Egyszer fent, egyszer lent. De így utólag visszatekintve, nagyon gyorsan eltelt. :)
Íme egy kis mix Léna fejlődéséről.
Tudom, túl sok változás még nem észlelhető 1 hónap alatt, de az arcocskáján már látszik, hogy most már nem 2750 gramm, hanem 3500! :) Szépen fejlődik a kicsi lány! :)
Miután hazajöttünk a kórházból kijött a gyerekorvos (Dr. Sal Péter). Megvizsgálta, mindent rendben talált. Sajnos Ő még nem az állandó orvosa Lénának, Ő csak helyettesít. Várólistára lehet íratni Lénát, és ha valaki elmegy tőle, akkor egyszer csak ránk kerül a sor.
Kijött a védőnő (Féder Miklósné Adancsek Klára) is, mindent rendben talált Ő is, ellátott tanácsokkal.


Fürdetés:
Az első fürdetés nem volt egyszerű. Mivel nem volt hőmérő, ezért csak körülbelülire tudtuk a víz hőmérsékletét beállítani. Sajnos nem jártunk sikerrel, mert végig üvöltötte az egészet. Pedig nem volt több pár percnél. Aztán vettünk hőmérőt, és azóta sokkal nagyobb kedvvel fürdik a kisasszony. :) Bár nem mindig telik csendesen, de ez csak annak köszönhető, hogy éhes. Általában este 8-kor van a fürcsi ideje, de ez attól is függ, hogy mennyire alszik ilyenkor, vagy sem.


Éjszakák:
Eleinte éjszakánként 3X keltünk enni. Ez így az első hónap végére lecsökkent 2X-i alkalomra. Ennek nagyon örülök, mert 1-1 etetés kb. 30-45 percet vesz igénybe.

Kórházban

Miután megszületett Léna, betoltak a kórterembe, ahol már 2 lány feküdt. Nagyon aranyosak voltak. Aznap már 9:45-kor magamhoz vehettem Lénát, és egészen este 8-ig velem is lehetett. Nagyon jó érzés volt, hogy velem van. :)
A látogatási idő 10:30-11:30 és 15:00-18:00 volt. Joci minden nap bejött hozzánk, hozott finomságokat. :)
És ilyen kocsiban kellett tartani a babákat:
Első nap megmutatták, hogy kell pelenkázni. Teljesen egyszerű volt, gyorsan megtanultam. A köldökcsonkot is megmutatták, hogy kell ápolni. Nagyon féltem tőle, hogy véletlenül úgy piszkálom meg, hogy fájni fog Lénának, de a csecsemős nővérek megnyugtattak, hogy neki ez nem fáj. A fürdetést viszont mindig ők csinálták (este 8-tól), mert olyankor volt vizsgálat is. Este 10-kor viszont újból ki lehetett hozni, sőt kötelező volt kihozni etetni, illetve aki akarta, egész este magánál tarthatta a babáját. Léna is minden éjszaka velem volt, kivétel az első nap. Akkor még pihennem kellett, mert akkor már 24 órája ébren voltam.
Minden reggel is megvizsgálták a babákat, hogy minden rendben van-e velük. Első nap közölte velem a gyerekorvos, hogy Léna fertőzést kapott, ezért 5 napos antibiotikum kúrát kell tartani. Ez azzal járt, hogy reggel és este is kapott a combjába injekciót. Illetve minden reggel vettek a fejéből vért, hogy megtudják, javult-e az állapota.
4. nap besárgult, ezért 1 este alkalmával kékfénybe kellett tenni. Nagyon összetörtem, hogy nem lehet velem az este folyamán. :( Sajnos a fertőzés miatt tovább kellett bent maradnunk a kórházban. Úgy volt, hogy december 26-án, hétfőn hazamehetünk, de a kezelés miatt csak 28-án, szerdán mehettünk haza. Azt hittem, soha nem jön el ez a nap. De eljött! :)

Születés

2011 december 21-én reggel eltávozott a nyákdugóm. És megindultak a fájások. Annyira nem foglalkoztam vele, hiszen 2012. január 5-re voltam kiírva. Tehát aznap elmentünk vásárolni Corába, Auchanba, majd a barátainkkal még délután elmentünk a Vörösmarty térre szétnézni. Ott már komoly fájásaim voltak. Volt olyan, hogy 2 percenként jöttek. Akkor már egy kicsit megijedtünk, hogy onnan fogunk a kórházba menni. Ezért úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk. De nem mentünk egyenesen haza, hanem még átmentünk a barátainkhoz. Este 8-ra hazaértünk. Mivel annyira fájtam már, befeküdtem egy kád vízbe, de a fájások nem múltak el, hanem felerősödtek. Elkezdtem mérni. Elég változó volt a fájások közti szünet nagysága. Hol 20 perc volt, hol 10, hol pedig 5. Mivel nem rendszeres volt a fájás, ezért lefeküdtem aludni. De nem bírtam elaludni, mert mire végre elaludtam volna, jött a következő fájás. Ezért kimentem a nappaliba, hogy Joci tudjon legalább aludni. Ez éjfél körül volt. Éjjel 2-kor mentem be érte, hogy most már rendszeresen 5 percenként jönnek a fájások, indulni kell a kórházba. Erre visszakérdezett: hogy ez biztos? :) Mire összeszedtük magunkat, már 2.30 volt.
Végre elindultunk, és 2.45-re már a szülészet előtt voltam. Becsöngettem, beengedtek, és már öltöztem is át hálóingbe. Utána kivizsgáltak, és az orvosok egymásra néztek tágra nyílt szemekkel, hogy már 2 ujjnyira ki vagyok tágulva, méhszáj elsimult. Azonnal felvették az adataimat. Utána rákötöttek CTG-re, hogy nézzék a fájásaim nagyságát. Még akkor azt mondták, hogy nem olyan erősek, várni kell. De én már akkor is a szék karfáját szorongattam. Megérkeztek a még komolyabb fájások. Ekkor kaptam a beöntést, utána wc, fürdés és indulás a szülőszobára. Ekkor már hajnali 4 volt. Megkérdeztem Zsanit (szülésznő), hogy mikorra lesz meg a kislányom. Mondta, hogy reggel 7-re tuti meglesz. Ekkor már 4 ujjnyira ki voltam tágulva. Megérkezett a dokim (Dr. Habermajer László) és burkot repesztett. Azt hittem, hogy rosszabb már nem lehet, de tévedtem. Ekkor már szinte csillagokat láttam. Az első 2 tolófájásnál nem nyomhattam, de utána a 3. tolófájásra megszületett a világ legcsodálatosabb, legszebb kislánya, Léna! :)

Adatai:

Név: Mihálovics Léna
Született: 2011.12.22. 4 óra 31 perc
Magassága: 53 cm
Súlya: 2750 gramm










És így nézett ki fürdetés után:

Bevezetés

Úgy döntöttem, én is megörökítem Léna baba mindennapjait, hogy ha majd egyszer kíváncsi lesz arra, hogy mi történt vele kiskorában, akkor tudjak rá választ adni. :)
Induljon hát a blog! :)